2016. november 11., péntek

OotD: Urbex in black

[Instagram]

Az elhagyatott telket, amelyen a két épület áll, a párom fedezte fel - kis ideig postásként tevékenykedett mellékállásban, akkor haladt el többször előtte, majd mivel nem hagyta nyugodni a gondolat, többször megemlítette, egy kellemesen borongós napon meglátogattuk.

[Instagram]

A neobarokk stílusú 1928-ban épült  létesítmény eredetileg a bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatók kollégiumának szánták, aztán idővel ez megváltozott, évekkel ezelőttig számos állami gondozott gyermeknek adott otthont a József Attila utcai Gyermekvédelmi Központnak - mint később kiderült, a fiatalokat az egyre inkább leamortizálódó épületből családoknál, illetve egy másik intézetben szállásolták el.


Azóta csendesen és megállíthatatlanul hanyatlik, a termek és folyosók pedig üresen ásítoznak... vagy mégsem?


Az ajtók bezárva, lelakatolva tartják távol a kíváncsi szemeket, ám számtalan kis ablak, apró rés biztosít  lehetőséget, hogy bekukucskáljon, akinek nem nagyja nyugodni a fantáziáját a hely. A telket drótkerítés veszi körül, ami itt-ott megrongálódott, úgyhogy a bátraknak és elszántaknak nem is kerül sok erőfeszítésbe, hogy megnézzék, mi lapul odabent.

A főbejárat, az utcafronti rész roppant tekintélyes, a falra felfutott repkény különös hangulatot sugároz, amelyet még inkább felerősít az omladozó vakolat és betört üvegekkel tarkított összkép, és akkor még nem is ejtettünk szót a gazzal benőtt udvarról.

A nagy kapu mögötti lépcsőházban avíttas, meszes-poros elhagyott épület-szag csap meg, mint a pincékben, de meglepően meleg van bent a kinti zord időjáráshoz képest. Aztán egyszer csak elér a  fojtogató, semmi máshoz nem hasonlítható bűz, a bomlás szaga, valami oszlik odabent. Bár csak a fejemet dugtam be a kis ablakon, elfog az iszony, ahogy hirtelen magamon érzem az enyészet súlyát, hátrébb lépek, hogy fellélegezhessek. A nyirkos, hideg, de életteli teli októberi levegő szinte éget.


Kövér gyönyörű macskák ülnek a magas fűben, bizalmatlanul méregetnek minket.


***

A közelmúltban nagyon megszerettem a kapucnis pulóvereket - de nem azokat a hagyományos elöl cipzáras, belebújós fajtákat, hanem amik kicsit vékonyabbak, és van bennük valami különös: egy izgalmas szabásvonal, asszimmetria, szokatlan anyagválasztás, egyszóval ami hűvösebb napokon is megállja a helyét, de nem unalmas a fekete mivoltában.

Olyan szerencse ért, hogy szinte egyszerre jutottam hozzá kettő darabhoz, ami minden elvárásnak megfelel, az egyik egy elöl megkötős, teljesen fekete, vastagabb, rugalmas póló anyagból van és egy soproni csajszi árulta az egyik rockereknek/stb. szánt eladós csoportban. Tökéletes darab.

A másik a kedvenc turimban talált rá, méghozzá a párom szúrta ki, heccelt vele, hogy micsoda darab ez, nézzem meg, a könyökén koponyaminta van, aminek a szemében kis kövecskék, micsoda ízléstelen szörnyűség. Hát vetettem rá egy pillantást, és úgy döntöttem, hogy ez így tényleg ízléstelen, de nem baj, mert pont nem tart tovább egy ujjmozdulatnál leszedegetni őket, főleg mivel az anyaga pihepuha kötött-bolyhos. Visszakérdezett, hogy komolyan? Hát bizony, komolyan. Meglepően kényelmes, Luca is felfedezte magának, akinek különleges képessége, hogy a legpuhább és a legmelegebb ruhadarabokat tiszteli csak meg azzal, hogy telehinti azzal a csodálatos vörös-barna bundájával. Nem tudok haragudni rá. :)

[Instagram]
Az utolsó három kép a szintén soproni Erzsébet kertben készült.

Ez utóbbit viseltem a fenti képek elkészültekor, egy sima kínai noname spandexnadrággal, meg a Kaposváron vásárolt utolsó darab-akciós csipkés lábbelivel, a táska pedig egy random kínai sokszázalákos kiárusítás következménye, bár nem látszik, az ankh ott lóg a nyakamban, mint mindig azóta, ha nem dolgozni megyek. (Ez így felfelé kerekítve 7000 forint, és a pulcsin kívül minden új, no akkor ennyit a komoly, youtube-on népszerű "így öltözz gótnak 100 dolcsi/ 30 €/stb. alatt" posztokról :D Bár kis odafigyeléssel lehetne még jócskán lejjebb tornázni.)

A helyre vár még némi komolyabb urbexkedés, szóval keep calm és járjatok nyitott szemmel! :)

7 megjegyzés:

  1. Jaj, az urbexelés! Egyik kedves elfoglaltságom. :D Sajnos mifelénk nem sok lehetséges hely, épület van, de mikor elutazunk valahova kirándulni, ezeket sem hagyjuk ki. Sajnos a párom már egyáltalán nem lelkes, így öcsémmel nézelődünk.....
    A pulcsi nagyon tetszik, jó vétel volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nemrég fedeztem fel, hogy ennek a hobbinak egyáltalán van neve :) Ezek szerint itt is sokan vagyunk, akik szeretik :)

      Hát sajnálattal hallom, pedig tök izgi tudni, hogy az adott helyen, ahol lakik az ember, mennyi kis rejtélyes, eldugott hely van...

      Aa, pedig többen sokkal szórakoztatóbb :( & :) Talán csalódott a párod, vagy mi történt? Minden helyszín más más más, hátha idővel újra kedvet kap hozzá. :)

      Köszi szépen :)

      Törlés
    2. Igen, amikor találkoztam vele, hogy ilyen létezik én is meglepődtem. ((-: Hát, a párom mindig azt mondja ő nem érti mi ebben a jó, hogy nézegetni elhagyatott helyeket.. Nekem olyan fura, mindig elképzelem milyen lehetett az adott épület fénykorában...... Sajna leginkább Gyula Youtube csatornáján élvezem e hobbit, pedig személyesen az igazi!

      Törlés
  2. Érzékletes a leírásod, hangulatos helynek tűnik.
    Nagyon tetszenek a fotók Rólad, jó ez a szett :) mostanában én is rá vagyok kattanva az ilyen kapucnis cuccokra, úgyhogy átérzem a vonzalmat, kár lett volna kihagynod ezt a pulcsit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az, az, jó lenne megnézni belülről, de kicsit ijesztő is - tényleg valami hasonló futott át bennem, mint amit leírtam, mondjuk nem volt ilyen komplex, de érted, na. megmozgatja az ember fantáziáját.

      Köszönöm szépen, nagyrészt a párom érdeme :)

      Kívánok neked is sok szép és olcsó kapucnis pulcsit, haha :)

      Törlés
  3. Nagyon hangulatos kis helynek tűnik és továbbra is remek, ízléses képeket teszel ki a blogodra!
    Az outfitedet pedig egyenesen imádom!

    VálaszTörlés
  4. Ja, és annyira gyönyörűen fogalmazol, hogy az öröm olvasni! Most csillapítottam ezzel a poszttal a kultúr-éhségemet! :)

    VálaszTörlés