2016. augusztus 6., szombat

Mats Strandberg, Sara B. Elfgren: A kör (Engelsfors-trilógia 1.)

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem a borítója keltette fel a figyelmemet, nehéz volt nem belefutni ebbe az egyszerre minimalista, mégis díszes alkotásba anélkül, hogy az emberben fel ne merüljön a kérdés, vajon miről szólhat ez?

Lassan felépülő és fokozatosan kibontakozó YA-fantasy, meglepően kellemes elbeszélési stílusban és sokféle karakterrel. 

Egy srác öngyilkos lesz az iskola egyik elhagyatott mosdójában – egyszerre több tanuló is különös dolgokat tapasztal saját magával kapcsolatban (furcsa álmok, képességek), egyre több nyomasztó dolog kavarog a háttérben. Vajon mi folyik Engelsforsban? Senki sem az, akinek – vagy aminek – első ránézésre tűnik.


 "Engelsfors apró, festői kis város Svédországban. Az itteni középiskola elsősei között van hat lány, akik különböznek a többiektől. Semmi közös nincs bennük, csupán az, hogy mindegyikükben természetfeletti erő lakozik.
Épp hogy elkezdődött a tanév, amikor egy halott fiút találnak az iskola egyik mosdójában. Mindenki öngyilkosságra gyanakszik, kivéve a hat lányt. Egyedül ők sejtik az igazságot. Egyik éjjel, amikor a hold kísérteties vörös színre festi az eget, a lányok találkoznak a parkban. Maguk sem értik, mi vezette őket oda, csak azt tudják, szükségük van egymásra. Boszorkányok lettek. Egy ősi prófécia szerint kiválasztottak.
A rejtélyes gyilkosság óta a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Pedig fogytán az idő, mert valami vadászik rájuk, és ha nem találják meg, nem pusztítják el az ismeretlent, akkor ők halnak meg… "
forrás: reposae

Ami különösen tetszett, az a középiskolások életének roppant valószerű bemutatása, legyen szó akár függőségekről (alkohol, drog), szülő-gyerek kapcsolati gondokról (depressziós anya, vagy éppen aki előrébb veszi az aktuális – gyakran cserélt – partnert, mint a gyermekét), kiközösítésről vagy iskolai bántalmazásról, munkanélküliségről, testképzavarokról, bizalomról vagy éppen annak a hiányáról, öngyilkosságról és halálról.
Nagyon szépen bánt az írónő a fiatalok szexuális életével is, sikerült igazán természetesen beleépítenie a történetbe, ami sok más YA/NA történetben nem sikerül, vagy már-már irreálisan részletes és színpadias, vagy látványosan elzárkózó és prűd másutt a végeredmény. 

A kapcsolatok és személyiségek szintén példaértékűek és következetesek, nincs igazán instant szerelem vagy irreális, Mary-Sue-szerű alak, mindenki szenved, örül, sebződik és épül a maga tempójában, ahogy a való életben is történne. Szépen lassan rálátást kapunk a lányok és a mellékszereplők életébe, gondolataiba – ami az elején fura volt, kifejezetten sok karakterrel rendelkezik a történet, az első pár fejezetnél csak kapkodtam a fejem, hogy akkor most kivel mi történik (Rebeccát és Victoriát jó ideig kevertem is), de idővel könnyebben követhetővé válik, nem okoz problémát.

A mágikus része eleinte izgalmas volt, aztán ezzel a Tanácsosdival kicsit húztam a számat, hogy ej, ez így gagyi lesz, de Linnéa helyreteszi a dolgokat. Szimpatikus, hogy a különböző képességek – bár váratlanul jellennek meg, nem adják egykönnyen  magukat, meg kell küzdeniük, szenvedniük azért, hogy érdemben használni tudják, nem mint az ilyen látványos filmekben, amikor kvázi a srác először fog a kezében fegyvert, de már úgy lő, mint valami sok háborút megélt lövészbajnok…

forrás: sarabelfgren

A nyomozós részére sem tudok panaszkodni, több elméletem is volt, folyamatosan kaptunk nyilvánvalóbb és apróbb jeleket, persze mellé a lányok elképzeléseit, amiből összevegyülve aztán próbálhatjuk kibogozni, mi is az igazság.

Ahogy említettem is az előbb, a sokféle karakter mind-mind más személyiséggel rendelkezik, más problémákkal küzd (és itt nem csak főbb alakokra gondolok), szóval roppant sokszínű elegyet alkot, biztos vagyok benne, hogy mindenki fog találni valakit, akivel szimpatizálni tud majd – persze ezzel együtt abban is, hogy kevesen lesznek, akik mindenkit szimpinek találnak.


forrás: cirkeln
A gyaníthatóan goth (de legalább valamiféle sötét-alternatív) karakter Linnéa, aki meglehetősen problémás múlttal rendelkezik, iskolatársai rendszerint zaklatják. Saját lakásban él egyedül, időnként füvezik, kissé megkeseredett, szkeptikus, sebzett, de határozott és erős.


“Az ablaktáblákat szélesre tárták, a párkányon egy lány ül és cigarettázik. Fényes fekete blúzt visel, térdig érő, harang alakú szoknyát az alján rózsaszínű halálfejekkel. A lábán fehér térdzokni. A térdén fekete jegyzetfüzetet tart, kezében tust, minden erejével az írásra figyel. Csak akkor néz fel, amikor Minoo mögött hangosan becsapódik az ajtó. Hosszú frufruja majdnem teljesen eltakarja erősen kihúzott szemeit. Fekete haját két hullámos copfban fogta össze. A lány Linnéa Wallin. Hetedikben egy osztályba jártak. Mindenki tudta, hogy Linnéa papája alkoholista, s hogy a mamája meghalt. Linnéa gyakorlati lag egyfolytában lógott a suliból, nyolcadik elején végül egyik nap azt mondta neki a tanára, hogy vissza se jöjjön többet. Az a szóbeszéd járta, hogy Linnéa távoli rokonokhoz költözött, vagy talán már meg is halt. Később kiderült, hogy valamilyen otthonban lakott. Még több szóbeszéd kezdett keringeni róla: öngyilkos akart lenni, a papája pedofil, Linnéa dealerkedik, a neten árulja magát, kurva lett belőle. Azóta Minoo csak a városban látta más alternatívok társaságában.”

Úgy gondolom, fiatalabb és idősebb korosztály számára is izgalmas lehet, bár a néhol grafikus, felzaklató témák miatt (öngyilkosság, sötét gondolatok) túlontúl fiataloknak nem feltétlenül ajánlanám.

A trilógia második része Tűz, a harmadik része Kulcs néven jelent meg, magyarul is olvasható. 

Maga a könyv kívülről szép, a borító még mindig kifejezetten tetszik (és nagyon örülök, hogy a többi részt is ebben a stílusban készítették), én a keményfedeleset kölcsönöztem, az meglehetősen strapabíró, elütést nemigen találtam, szóval szuper.

Film is készült az első részből, a trailer alább látható: 


4 megjegyzés:

  1. Kedves Trish!
    Valamikor márciusban a könyvek goth karakterrel bejegyzés alá felvetettem az ötletet, hogy Linnéa és Elias miatt a könyvsorozatot föl lehetne venni a listára. Ha nem is az ajánlásom miatt, de nagyon örülök, hogy elolvastad. Olvastam néhány negatív kritikát a könyvről. Néhányan a cselekményt túl lassúnak találták, de szerintem itt inkább a karaktereken van a hangsúly. Ahogy te is írtad, hogy ez a fő erőssége a könyvnek és ez számomra nem vált unalmassá a másik két kötet olvasása alatt sem. Összességében egyetértek a kritikáddal, és remélem, hogy elolvasod a trilógia többi kötetét is, ha még nem tetted.
    Napsugár

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Napsugár! És tényleg, valóban! Őszintén szólva teljesen megfelekeztem róla, pedig nem is volt annyira rég, elnézésedet kérem emiatt - bővítettem a listát, most már rajta van.

      Az biztos, hogy nem fogja mindenki szeretni, mert tényleg lassan indul, de szerintem kell is neki, ha rövidebb lenne, nem lenne "életszerű" (már amennyire egy fantasy beütésű könyv életszerű lehet), rövidebben nem lehetett volna ilyen szépen kifejteni, feszültséget kelteni, felcsigázni, stb. Szóval azt akarom ezzel mondani, hogy megértem, ha vannak olyanok, akiknek nem tetszik, mert nem ilyen néhol nyomasztó és borongós történetre vágynak, de nekem kifejezetten tetszett.

      Most olvasom a második kötetet, a felénél járok, és annyira, de annyira örülök, hogy ilyen vaskos :) Egyszerre várom, hogy jaj, hát tartsunk már előrébb, mi lesz, mi lesz, de örülök is neki, hogy még mennyi hátravan :)

      És amíg nem írtad, le sem esett, hogy Elias is goth/dark lehetne, pedig egy rakás utalás esik rá, a második részben szintén, szóval picit dinkának érzem most magam :))

      Nagyon szépen köszönöm az ajánlást, egyszerűen imádom ezt a történetet, sikerült bekerülnie a kedvenceim közé :)

      Törlés
  2. Örülök a bejegyzésnek, régóta érdekel a trilógia, most adtál egy újabb lökést hozzá :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdemes neki egy esélyt adni, ne ijesszen el, hogy akkora, mint egy féltégla, ennél csak előny :)) Ha nekilátsz majd, remélem elolvashatjuk, hogy tetszett (vagy hogy nem, de remélem inkább az előbbi ^-^)

      Törlés