2016. február 20., szombat

Kincsvadászat után 16.

Összegyűlt egy újabb (bár kissé soványka) kincsvadászat-bejegyzésnyi mindenféle, szeptemberben volt még hasonló... lassan fél éve, ami azért elég sok, és tulajdonképpen ezek is azóta érkeztek, nem igazán vittem túlzásba a dolgokat, ami azt illeti, de mentségemre szóljon, hogy valahogy nem sikerült megtalálni ebben a városban azokat a tipikus jó kis kincses helyeket. Na meg hozzátartozik az is, hogy inkább könyveket sikerült begyűjtenem, mint látványosabb, érdekesebb holmikat - de ez tavasztól meg fog változni, ugyanis rá kellett, hogy jöjjek, mióta teljesen önállóak vagyunk, érdemben nem vásároltunk ruhákat például, csak a legszükségesebbeket, ezt pedig pótolni kell.


Én is jó ideje nézegettem tisztes távolságból ezeket a felnőtt színezőket (sőt, bevallom tinikorom óta gyűjtögetem a szebb képeket tartalmazó gyerekeknek való darabokat is - elképesztő, milyen pocsék minőségű színezőket tudnak a piacra dobni mind ábrák, mind hordozó-téren, csak azért mert valami gyerekeknek készül, nem kellene, hogy igénytelen legyen), viszont azt néztem, az eredetiek egészen szépek ebből a hullámból.
Ezt egy random papírboltban találtam, kis nejlontasakban volt, kb. A4-es méretű, magasságában picit kisebb. Védőborítós, igényes kivitel, közepesen vastag lapokkal, sok-sok oldallal. A belbecs nem kifejezetten ötcsillagos, elég sok üres felület van benne az én ízlésemnek, de nem sajnáltam érte azt az ezer forintot, úgyis rengeteg időt fogok vele tölteni (remélem), annyit meg megér.


Belül cicák, tündérek, de leginkább növény-, és természetmotívumok minden mennyiségben.

Tetszik még egyébként a Johanna Basford: Kincses Óceán, Marjorie Sarnat: MacskákJohanna Basford: Titkos kert, Bűvös erdő, illetve a Sarah Walsh-féle Day of the Dead is. Nyilván nem fogom egyhamar megvenni őket, vannak ennél jóval várólistásabbak is, ha már könyvek, csak ezek keltették fel az érdeklődésemet első sorban.


Aztán egy kis szakirodalom: újabb darabok a szubkultúra-pocomra, mindegyik kincs a maga nemében, mivel elég kevés hasonló könyv íródott ezidáig, nem kerül nagy erőfeszítésbe beszerezni mindet (maximum 40-50 darabra gondolok itt, de abba már a határterületek, folyóirat-cikkek és a magyarországi szubkultúrákat érintőlegesen említő tanulmányköteteket is beleszámoltam), úgyhogy jó úton haladok. A bakancstól a baseball sapkáig-nak különösen örültem, jó ideig nem volt beszerezhető, egy antikvár példányhoz sikerült hozzájutnom.


Könyvek még mindig, csak itt már szép-, és szórakoztató irodalom másodkézből, igazi csemege a hozzám hasonlóknak - harmadát korábban már volt szerencsém olvasni, de vannak olyanok is közte (pl. Carmilla, Rémségek könyve), amelyekre régóta vadásztam, de nem sikerült beszerezni.
(A zöld könyvecske a 21 rémes történet címet viseli egyébként.)


Ő pedig itt árválkodik magányosan a végén - csodaszép kis kellemes anyagú, csinos felső puha csipkeujjakkal, masnival de őszintén szólva inkább egy tucatnyi zenekaros pólót szeretnék. Nagyon örültem neki, mivel a feketéim kezdenek elütni egymástól, és mint említettem, itt Sopronban valahogy nem sikerül olyan jókat kifogni, mint anno Kaposváron. (Bár Ebay-ről kinéztem pár aranyos irodakompatibilis darabot, most éppen nem olyan munkakörbe sikerült belepottyannom, úgyhogy rövidebb-hosszabb ideig felfüggesztettem a beszerzésüket.)

2 megjegyzés:

  1. Sopronban nincsenek nagyon kincses helyek :( Legalábbis én még nem találtam, pedig 8 éve itt lakok. Az a baj, hogy az itteni emberek (és az osztrákok) nem igénylik az ilyen helyeket, csak a márkás, divatos boltokat. A Várkerületen van 3 turkáló, azokban 1-1 jó cuccot ki lehet néha fogni, de elég drágák, a többi turkálóban meg gyerekeknek és időseknek való ruhák vannak. A H&M-ben szoktam néha találni hordható darabokat, de zenekaros pólóból max. One Directionös van... A Hádában meg a fele használtruha, fele a kifutott H&M-es darabok (egymás mellett van a 2 bolt). Úgyhogy maradt az Internet. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig reménykedtem, hogy csak én vagyok nem túl figyelmes, vagy kerülöm el pont azokat az utcákat :/ Elég lehangolónak tűnik.

      Hát azért az osztrákoknak ott lenne a bolhapiac, ahol van secondhand mindenféle, minálunk itt Magyarországon ennek sincs olyan nagy hagyománya, de abban 100%ig igazad van, hogy nekik nincs is igazán igényük erre. Nekem azért csak van. :)

      A Várkerületeseket megtaláltam én is (kettőt legalábbis, meg egyet az Erzsébet utcában, az nagyon gyehenna), de a darabárasak sokszor megközelítik az új holmik árait, és nem is olyan különlegesek és érdekesek, hogy azt mondanám, hogy oké, korrekt.

      Ez a Háda-dolog nagyon kiábrándított, otthon nagyon szerettem, de így... marad a spórolás, meg a hazalátogatások alatt a rohanós turizás, ami meg azért nem olyan élmény. (Esetleg Szombathelyen lehetne körülnézni, nem tudom, mennyire vagy ismerős arra, én semennyire, hátha más a helyzet, az még nincs túl messze.)

      Törlés