2015. október 29., csütörtök

Introvertált személyiség és a könyvtárosság

forrás: thedungeons

"Szia. Tudnál az informatikus könyvtáros szakkal kapcsolatban tapasztalatokat mondani? Valószínűleg jövőre én is arra jelentkezek. Mennyire alkalmas könyvtárosnak egy introvertált ember? Eddig akármikor jártam könyvtárban 2-3 embernél többel nem találkoztam, szóval megtetszett a dolog."

- kaptam a kérdést ask.fm-en, és lassan szokás szerint itt válaszolok rá, jó kis kifejtendő dolgok ezek és feltételezem, másokat is érdekelhet, itt pedig lényegesen több embert elér, mint a kérdezz-felelek oldalon.


*

Bár még én is nagyon friss vagyok a témában - csak néhány hete dolgozok könyvtárosként, annyit biztosan tudok mondani, hogy nem elég csak ilyen szempont alapján szakmát választani (vagyis mindegy, csak emberekkel érintkezni ne kelljen), mindenképpen kell hozzá egyfajta elhivatottság, érdeklődés az adott szak tárgyai, az adott szakma iránt. Feltételezem, hogy annyira nem idegen tőled, hiszen ha nem szimpatizálnál egy picit a könyvtár légkörével, gondolom fel sem merült volna benned a kérdés.
Nem szabad arra alapozni, hogy "biztosan alacsony a látogatottság, ezért egyszerűbb/kevesebb az emberekkel való munka", mert nem tudhatod, hogy pont egy másik időszakban, amikor éppen nem olyan gyakran látogatod a könyvtárat, nincs-e egy olyan csoport (pl. idősek, kismamák, sulis csoportok), akik jelentősebb létszámban képviseltetik magukat, vagy olyan rendezvények, ahol szintén többen vesznek részt, és az azért a könyvtárosok szempontjából is nem kis szervezést és emberi részvétet igényel.
Biztosan van olyan is, ahol lézengenek az emberek, csak mivel a könyvtárak pont erre építenek, használók híján kb. haldoklik az egész, a munkánk kvázi fölösleges.

Az a helyzet, hogy a téma elég sokrétű. Egyrészt a  könyvtár, mint olyan, egyre inkább a szolgáltatás irányába kellene, hogy orientálódjon (rendezvények, előadások, használóképzések, sok-sok interakció), bevonzani a látogatókat, hogy a felhalmozott, rendszerezett és tárolt tudást legyen kinek biztosítani, viszont sok helyen ez sajnos még ilyen-olyan okok miatt nem teljesen valósult meg, stagnál esetleg, de a jövő szerintem mindenképpen az aktív részvételé - használói és könyvtárosi oldalról is.

A legtöbb helyen, annak ellenére, hogy mindenkinek ismernie kell mindenki munkáját, hogy adott esetben képes legyen helyettesíteni, és hogy szépen átlássa az egész szervezet működését, többynire mindenki egy-egy adott pozícióba kerül, és abban mélyül el, azt viszi tovább: hiszen mind másban vagyunk erősebbek: van, akinek a kölcsönzőpult az ideális a sok-sok interakcióval, van aki a szépirodalomban van otthon, vagy inkább a szaktájékoztatást szereti, esetleg történelmi jellegű érdeklődéssel egy helytörténeti gyűjteményt, erős muzikális érdeklődéssel zenei/médiagyűjteményt vezet, esetleg a gyermekrészlegen szeret tevékenykedni - vagy éppen (mint jelenleg én), hátul, a feldolgozó csapatból segíti a munkát. Például ez utóbbi neked azért lehet tökéletes, mert szinte egyáltalán nem kerül érintkezébe az ember az olvasókkal, vagy csak kis időre.
Aki "elöl" van, az mindenképpen találkozik emberekkel, az, hogy csak két-három fő, vagy egy egész iskolás csapat, nem lehet előre tudni. Főleg suliidőben, szakdolgozatíráskor még a legkisebb könyvtárakban is elég nagy a forgalom, de természetesen ez mindenhol változó. 

Másrészt a kollégákkal is tartani kell a kapcsolatot, akár egy meetingen felszólalni, stb., mint sok más munkahelyen.

Olvastam, hogy magántanuló voltál, picit belenéztem az ask-profilodba, hogy tudjam, hogyan álljak hozzád, az introvertáltság valóban jelen van, viszont nem feltétlenül hátrány, a könyvtárosság egy megbízható, stabil szakma, szükség van többféle személyiségre, hiszen egy-egy problémát nem lehet csak egy oldalról vizsgálni hatékonyan. 
Szerintem ha csak a tömeggel van problémád, és a két-három fős kiscsoportos érdeklődők nem okoznak nehézséget, megérhet egy próbát.

Van most ugye ez az ötven órás közmunka-dolog a középsulisoknak, gondolom ezen te már túl vagy, de ha még nem, tök jó lehetőség, ha felkeresed a helyi könyvtárat, nagy eséllyel ott is van lehetőség ezt az óraszámot elfogyasztani, és onnan legalább testközelből láthatod, mekkora a forgalom, mifélék járnak oda, hogy viselkednek a könyvtárosok, picit belekóstolhatsz a könyvtárosi munka egy apró szeletkéjébe is :)

Ráadásul a fősuli még három év, ha az első gyakorlati hét után úgy döntesz, hogy mégsem fog menni a dolog, befejezed azt a szemesztert, és simán választasz egy másik olyan szakot, ami szimpatikus, ha szerencséd van, még krediteket is tudsz átvinni, kilőve néhány korábban már végighallgatott kurzust. 

Egyébként ha végigcsinálod, és esetleg utána gondolod meg magad sem veszítesz semmit, bármit lehet utána is tanulni, nem ritka, különben is az élethosszig tartó tanulásra ösztönöznek. Maga a képzés abszolút jó, rengeteg olyan dolgot érintettünk, ami amúgy is felhasználható, amelyeket jó tudni (jogi és informatikai jellegű dolgok, a közös tárgyak közül a való életben is rengeteg hasznosítható, mindenféle könyvtárosságól eltekintve) - viszont egyetlenegy abszolút hátrányát tudom említeni, és ezt nagyon érdemes átgondolni, az a fizetés. Tudom, hogy nem ezt kérdezted, de mindenképpen mérd fel ezt is, mert nagy csalódás érhet, körülbelül tízezer forinttal van mindössze a minimálbér fölött egy Bsc-s könyvtáros bére, és maximum a gyakornoki idő (3 év), vagy a mesterképzés után fog emelkedni. Ez egy elmaradottabb, olcsóbb régióban nem olyan rossz pénz - esetleg ha az ember olyan (szülői) háttérrel rendelkezik, de rendesen akadályozhatja a magasröptű elképzeléseket.

Én itt írtam anno a tapasztalataimról még amikor hallgató voltam, ha gondolod, fuss át rajta, érdekes lehet.

Összességében én úgy gondolom, érdemes belevágni, biztosan lesznek olyan kurzusok, helyzetek, amelyek nehézkesnek tűnnek, de nincs is talán olyan pálya, ahol ne lenne.

Sok sikert kívánok a döntésedhez, akárhogy is alakuljon, és ha bármire kíváncsi vagy, írj bátran :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése