2014. június 21., szombat

Juhász Gyula - Haláltánc ének

forrás: wednesdaysnecropolis
A bölcsességek bölcsessége:
Táncolni a halál elébe,
Táncolni vígan és vakon,
Mint pille őszi parlagon.

Próbáltam én mindent e földön,
Tudást, szerelmet vágyva, gyötrőn,
De minden léptem sírba vitt
És minden vágyam kába itt.

Elfonnyad itt a csók, a rózsa,
A csillag is lehull a porba,
Igazság, szépség hervatag,
Nincs semmi új a nap alatt.

A bölcsességek bölcsessége:
Táncolni a halál elébe.
Táncolni vígan és vakon
A rózsatermő sírokon. 

1920

3 megjegyzés:

  1. Imádom ezt a verset! *-*

    Selania

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is gondoltam, hogy te ilyen "verses" vagy, láttam Facebookon is tettél közzé... nocsak :) Lehet rád írok majd alkalomadtán inspiráció céljából :)

      Törlés
  2. Üdv. Óóó... A Juhász Gyula! Egy kicsit olyan nekünk ő mint a franciáknak Baudelaire. Cseppet sem nehéz minden idők leg-Anna-fixa-ideásabb költőjének A Beteg Kutya című versében a költőre magára ismerni. Juhász Gyula,akárha juhász-kutya lenne...talán -talán volt is ilyen képzet társítás...Érdekes;a versből egy konkrét részt önkényesen(én-kényesen inkább) kiragadva egészen vampirikus értelmezést nyer,én legalábbis mindig az Engedj Be! című mozival,könyvel asszociálom.Az alábbi volna az idézet:" A mindenség poklában didereg,
    Oly nyomorult, akár az emberek.

    A megváltó halált nem ismeri,
    Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.

    Csak nyöszörög, sírása könnytelen
    S az égre szűköl árván, csöndesen.

    Testvéred ő is és osztályosod,
    A nap alatt egy a ti sorsotok"...

    VálaszTörlés