2014. január 22., szerda

Feltárni a goth szubkultúra történetét és sajátosságait

Avagy mit tegyen az ember, ha akár csak személyes okokból, vagy éppen szakmai, tanulmányi szempontból tényleg részleteibe menően kíváncsi az adott (jelen esetben goth) szubkultúra történetére, szociológiai hátterére, kialakulásának részletes mozzanataira, társadalmi megítélésére, irodalmi és művészeti sajátosságaira, öltözködési normáira, a társadalom visszhangjára - és még ezer más dologra, amilyen szempontból csak vizsgálni lehet? 
Az utóbbi időben szerencsére egyre többen választanak szakdolgozatuknak olyan témát, ami a goth szubkultúra valamely aspektusát - vagy éppen a teljes egészét - veszi témájául, ami azért csak egyfajta jóleső érzést kelt bennem, hiszen mindenképpen pozitívum, hogy kis hazánkban is szakirodalmi jelleggel is kezd fel-felbukkanni, némileg elismerve a komolyságát.
Szeretném azt mondani, hogy egy-egy blogból mindent meg lehet tudni, de sajnos/szerencsére nem így van, ha valaki ténylegesen hiteles és értékelhető munkát szeretne létrehozni, ahhoz olyan forrásműre lesz szüksége, ami hibátlanul hivatkozott és jól felépített, nem elég egy-két (akár ehhez hasonló) blogra támaszkodni, hiszen többnyire csak szubjektív gondolatok, viszonyulások halmaza, amit szakmai szemmel csak speciális esetekben tekinthető megbízhatónak (pédául ha valaki kifejezetten szubjektív véleményeket vizsgál).


Hogyan érdemes felkészülni?

Ha kiválasztottad a konkrét témát, és már túl vagy azon, hogy fejben összeállítottad, nagyjából miket fog érinteni  - ami még persze bővülhet, illetve szükség esetén lehet belőle elvenni -, gondold át, mennyit tudsz erről az egészről? Meg tudod különböztetni a korrekt, valósághű adatokat és a felszínesen összeszedett féligazságokat? Ha igen, szerencséd van, ha nem, az sem olyan nagy baj, hiszen megfelelő mennyiségű szakirodalom elolvasása után érezni fogod, hiszen nagy valószínűséggel arról írnak többen, arra hivatkoznak többen, ami közelebb áll az igazsághoz, ami valós(abb) képet mutat.

Nem kell megijedni a 'szakirodalom' szótól,  ha tényleg érdekesnek találod a témát, - és van rá időd, nem az utolsó pillanatban állsz neki - akkor nem száraz, unalmas muszáj-dologként fogod szenvedve, fuldokolva feldolgozni, hanem izgalmas kincsesbányának találhatod, ami olyan érdekes megközelítéseket és adatokat rejt, amire esetleg korábban nem is gondoltál. Számos (magyar) szakirodalom barátságos, magával ragadó nyelvezettel és felépítéssel íródott, némelyiket élvezet olvasni. 

Bármelyik nagyobb lélegzetételű dolgozatnál érdemes írni egy listát, vagy inkább vázlatot, amibe szükség esetén beszúrhatók újabb gondolatok, és így nem fordulhat elő olyan, hogy hirtelen csak úgy elfogy az ihlet, és a felénél már nincs miről írni. Ezek a pontok azért is jók, mert remek keresőszót, tárgyszót lehet belőle készíteni, amikor a keresésre kerül a sor.

Forrás: Postpunkproject

Hol érdemes keresni?

Gondolom nincs is nagyon olyan ember, aki ne a Google keresőjére gondolna először, nos,hasznos az is, viszont sajnos nem mindig a legmegbízhatóbb, ráadásul a weboldalak mulandósága miatt később visszakereshetetlenné válik.
  • Online adatbázisok - A témához (pl. ha szociológiai tárgyú az adott dolgozat) biztosan akadnak nagyobb adatbázisok, amelyekbe a megbízható, komolyabb művek vannak összegyűjtve. Még ha nem is férünk hozzá a teljes szöveghez, legalább egy címet, szerzőt és némi támpontot szerezhetünk. Jó, ha nem csak magyarokat keresünk, mert igen kényelmes lenne szépen egy féltucat magyart összeollózni, de nem lenne korrekt dolog, ráadásul semmi új nincs abban, ha arról ír az ember, amiről mindenki más is. Valami újszerű megközelítés mindenféleképpen kell bele. Nem szabad abba a hibába esni, hogy ugyanazt az öt-tíz forrást használja az ember, mint mindenki, mert... elcsépelt.
    Hogy utána valamelyik könyvtárból tudod kikölcsönözni/megkérni könyvtárközin, vagy le tudod tölteni valahonnan, az már részletkérdés.
  • Folyóiratok - Időnként nagyon értékes és speciális cikkek bukkannak fel, természetesen érdemes itt is a kevésbé kommersz, Blikk jellegű újságnak csúfolt szennylapokat kerülni, jellemzően inkább szakmai lapokat, esetleg komolyabb hangvételű, de a témába vágó (zenei, művészeti) újságok között is érdemes kutatni. Ha lehetséges, felhasználhatóak goth magazinok is, bár nem tudok róla, hogy Magyarországon ilyen létezne, de Németországban és Amerikában számos fellelhető.
  • Szakkönyvek, tanulmánygyűjtemények - Szerencsésebb esetben egyetlen használható tanulmánnyal is már sokat nyertünk: a végén található forrásjegyzék kincs, onnan biztosan el lehet indulni.
  • Blogok, site-ok - Míg a blogok magánvélemények, szubjektív megnyilvánulások kimeríthetetlen forrása, addig a különböző weboldalak már felhasználhatóbbak - főleg ha tartalmaznak megbízható statisztikát, forrásjegyzéket és egyebeket - viszont tudni kell elkülöníteni a túlzó, fals és részrehajló adatokat a tényektől. (Nyilvánvalóan nehéz elfogulatlanul írnia, beszélnie az embernek a saját stílusáról, szubkultúrájáról, akaratlanul is jobbnak tünteti fel azt.)
  • Megkérdezés, kérdőívek - Nagyon nehéz lenne csupán "kívülről" szemlélni egy társadalmon belüli nagyobb csoportot, akár egy nem-reprezentatív kérdőív is szépen mutat, színesítheti az adott munkát. (Érdemes valamilyen online kitölthető rendszert használni, mint pl. a Google Docs/Drive-ot - egyszerű Gmail/Google regisztrációval hozzáférhető, mert sokkal könnyebb rávenni az alanyokat ha csak kattintgatni kell, egy-két sort leírni, aztán egyetlen kattintással jóváhagyni mintha ténylegesen egy Word dokumentumot szerkesztgetni, emailben visszaküldeni.)
forrás: Lisa Ladouceur
Mire érdemes még figyelmet fordítani?

Magamban négy részre osztottam az ide passzoló mindenféle szóba jöhető forrást, íme:
  1. Közvetlenül goth szakirodalom - azaz valami olyasmit, amit tényleg a szubkultúráról írtak valamilyen szándékkal (pl. feltárva a társadalmon belül betöltött szerepét, a kialakulást, az előítéleteket, stb.). Ez azért jó, mert egyrészt teljesen biztos, hogy valamennyire érinti a témát, az általánosságokból esetleg lehet átvenni, illetve a felhasznált irodalmat egy az egyben át lehet válogatni (aztán azoknak a felhasznált forrásait és így tovább).
  2. Közvetve felhasználható - ami ugyan nem magról a goth témakörről szól, viszont például a szubkultúrákat boncolgatja általánosságban, esetleg más (zenei) szubkultúrákról ír, és összehasonlítható, vagy megfeleltethető a mi általunk keresettel. Bevezetőbe, kitöltő szövegnek, esetleg összehasonlításhoz tökéletes.
  3. Szubjektív gondolatok - kérdőívekből, blogokból, emailben történő megkérdezéskor felbukkanó nagyon frappáns válaszok, gondolatok, amit kivesézve jó sokat lehet írni, új megközelítésben mutat ezt-azt, esetleg rávilágít valamire, stb., tehát valamilyen jelentős, ütős cucc.
  4. Sallang, szemét - az a fajta "maradék", ami sokszor csak érintőlegesen kerül be egy cikkbe, bejegyzésbe, nem jól átgondolt, esetleg hiányos, felszínes vagy fals adatok, gondolatok, eszmefuttatások. Tudni kell elkülöníteni az értékeset, a hiteleset az értéktelentől.
Nyilván a második pontban leírtak tök jól passzolnak egy bevezetőbe az elsővel karöltve, a harmadik izgalmassá, változatossá teheti a dolit, a negyedik pedig jobb, ha inkább nem kerül be sehova.

Honnan lehet inspirálódni?

Legelső természetesen a magyar és külföldi szakadatbázisok felkeresése, már néhány jól eltalált keresőszóval csodákat lehet művelni. Mint már írtam, más - akár Google-ban talált - szakirodalmi jellegű komolyabb cikkek hivatkozásjegyzékében, szakadatbázisokban, a Google Books keresőjében, (összetett keresőfelület) ahol sok könyv teljes egészében meg is található (angol nyelven), a Google Scholarban, azaz a gugli tudós verziójában, ahol kifejezetten szakirodalmat találunk, ha már legalább egy-két könyvet találtunk, az Amazon.com-on és egyéb oldalakon van lehetőség hasonló könyvek megtekintésére, emellet számos könyves oldal létezik, ahol főleg angol nyelvű könyveket, cikkeket olvashatunk teljes egészében, vagy ugyan hiányosan, de sokszor nem okoz ez olyan nagy gondot. (Pl. ott a Book Finder és sok más egyéb, magyar vonatkozásban nem tudom, mennyi ilyen létezik, de még a Moly-on is lehet 'szubkultúra' keresőszóval 3-4 értelmesebbet találni.)

A fő, hogy tudjuk, miről szeretnénk írni, milyen technikával szeretnénk dolgozni, milyen legyen a dolgozat felépítése, minél több és értékesebb, hitelesebb szakirodalmat használjunk, hivatkozzunk szabályosan, szánjunk rá elég időt(!), és ha ezt még érdekesen elő is tudjuk adni, akkor megfogtuk az isten lábát :) Talán félelmetesen komolynak tűnik, de ha egyetemre tervez járni/ jár az ember, meg kell barátkozni a gondolattal.

(Tervezek majd összeírni érdekesebb cikkeket, könyveket a témában, viszont jelenleg még a vizsgáimmal bíbelődök, viszont - meglepő módon - én is ilyen téren írom a szakdolgozatomat, szóval szép mennyiségen kell majd átrágnom magam, de nem gond, hiszen érdekes, és legalább lesz mit ajánlanom :) )

5 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kis bejegyzés lett ^^! Amit én sajnálok, az az hogy itthon tényleg szinte semmit nem lehet fellelni a témával kapcsolatban - ellentétben ugyebár a külföldi lehetőségekkel.
    Javaslom a Gothic.hu-t is, ott is sok érdekes cikket találhatunk, ráadásul sok szakdolgozatot is feltettek, én régebben sokat olvastam onnan, és mind nagyon jó munka volt. (http://gothic.hu/gothic/szubkult)
    Hajrá a szakdogához ;) !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik :) Azért körülbelül egy tucatnyi nyilvános mű csak-csak akad, meg néhány utalás, pár oldalas tanulmány elrejtve hosszabb tanulmánykötetekben, de összességében tényleg fájdalmasan kevés, ahhoz képest, hogy külföldön (most picit kegyetlen lenne Németországhoz viszonyítani, tekintve az ottani meg az itteni goth szubkultúrát...), szóval hogy angol nyelvű könyvekből és tanulmányokból azért akad bőven... és gondolom a német nyelvűekkel is ugyanez a helyzet.
      A Gothic.hu-n lévőt megtaláltam (nehéz is lett volna nem megtalálni, kb. minden második "goth" oldal, csoport azt idézi :D) vannak benne nagyon jó gondolatok, rajta van a listámon :)
      Nekem mondjuk nem vészes, mert nagyrészt kérdőív-elemzés teszi majd ki, de azért a bevezetőhöz, meg a dolog történeti, szociológiai hátterét leírandó nem lehet hasraütés-szerűen leírni valamit (sajnos :D)
      Gondolkodtam rajta, hogy - szerzői engedéllyel - ha több időm lenne, le lehetne fordítani egy-két érdekesebb tanulmányt vagy tanulmány-részletet, de egyrészt ki tudja, hogy megengednék-e, másrészt még azokra az egyszerűbb dolgokra sem tudok elég időt szánni, amire tényleg szükség volna... (vajon mindenki így érez, vagy csak én osztom be rosszul a napjaimat? ˇˇ)

      Törlés
  2. De akik ilyen könyveket irtak azok is szubjektív vélemények. A szubkultúra pont ,hogy ezekből tevődik össze. Bár én is sajnálom,hogy itt nem lehet ilyen könyvekhez jutni. Beleolvasnék egy kettőbe (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát maguknak az íróknak nem igazán szubjektív véleménye szerintem, hiszen elvileg elfogulatlannak kellene lenniük, bár ki tudja, könnyű úgy feltenni egy kérdést, hogy olyan választ kapjon a tanulmány szerzője, amilyet csak szeretne... amúgy meg másrészről jogos, hiszen ha valamit csak mások véleménye alapján lehet felmérni, akkor ott nehéz objektívnak lenni ^^ De érted, arra gondoltam, hogy míg én itt elfogultan védeném, meg szebb színben tüntetném fel a szubkultúránkat, addig pl egy kérdőívezés meg tök mást mutatna, ezért nem jó egyetlen vagy csak néhány véleményre támaszkodni (legalábbis ezt akartam kifejezni azzal, amit írtam :D)

      Törlés