2012. október 9., kedd

Kincsvadászat után 5. - Ausztriai bolhapiac

Már ezer éve terveztem, hogy felmegyek, anyu folyamatosan duruzsolta, hogy milyen klassz ott a vásár, mekkora bolhapiacok vannak, mennyi jó cuccot össze lehet szedni és milyen sokat lehet alkudni, én meg nem nagyon hittem neki, ugyanis korábban voltam már vele egyszer ilyen bolhapiacon és sajnos nem volt annyi minden és főleg nem annyira olcsón, mint ahogy be lett harangozva és egy kissé csalódott voltam. Viszont így, hogy tudtam, mire számíthatok, kellemes meglepetés ért, mert tényleg nagy volt a vásár, tényleg olcsók voltak a cuccok és tényleg sokat lehetett alkudni.

Talán még túlságosan is sokat. Azt hiszem, az a bajom, hogy nem vagyok elég pofátlan. Mett tegyük fel, ott az a csatos ujjú patentos felső, 1 euróért vettem, és simán lealkudhattam volna a felére, de tudom, hogy még a 280 ft is nagyon kevés érte, és nem volt pofám azt mondani, hogy jó, akkor 140-et adok érte... anyám azt tanácsolta, hogy gondoljak mindig arra, hogy az én pénzemről van szó, és máris könnyebben megy majd, de neeem :D :(


Gyakorlatilag hónapok óta tettem félre mindig egy keveset, hogy majd amikor megyünk, legyen mit elszórni, és a vicces az, hogy amikor hazajöttünk, még több, mint 30 eurónk maradt, gyakorlatilag elkölteni sem tudtuk mind, mert olyan olcsó volt minden...
No, akkor lássuk a képeket, remélem, titeket is meggyőzlek, hogy érdemes kimenni legalább időnként körülnézni. A bakancs és a rózsás felső kivételével MINDENT egy vagy fél euróért vettünk, de pl. ami szett, az is összesen volt egy euró. (Pl. a 16 darabos tányérkészlet is...)
Szóval, ő volt a legdrágább darab, de szerelem első látásra, egy német katonai új bakancs, bőr, acélszálas tappal vagy mifene, 40 euróba fájt (~11000 ft), de egyszerűen muszáj volt megszerezni. Nem, nem nekem, nyilván nincs 44-es lábam, de a Szerelmemnek nemrég ment tönkre a régi lábbelije. Gondoltuk, hogy nem sok érte, de amikor megláttuk, hogy a hivatalos oldalon 169 euróért vesztegetik... majdnem leestem a székről. Faterom szerint 10 körül lehet használtan kapni hasonlót, szóval nem bánom, bár vérzik a szívem bármilyen ruházati dologra 2-3 ezer forintnál többet kiadni.

 

 

Anyu szerint fogjam az egész cókmókot, és vigyem ki a vásárba, mert minimum ötszörösét visszakapnám érte, de hát kinek lenne szíve ezektől megszabadulni? :')


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése